Mesterségek nyomában – összefoglaló a faesztergálásról
A faesztergálás a magyar kézművesség egyik széles körben használt, de kevesebbet emlegetett mestersége volt. A mindennapi élet számos kelléke – orsó, guzsaly, orsókarika, gomb, sótartó, pohár, keferúd vagy éppen a pipaszár – az esztergapad mellett született meg, s ezek nélkül a háztartás és a mezőgazdasági munka is nehezebben képzelhető el. A mesterség európai mintákkal összhangban […]
Mesterségek nyomában – 16. rész: Faesztergályos
A hagyomány és a modernitás között igyekszik megtalálni az egyensúlyt Surányi Korvin Tamás faesztergályos, aki főállása mellett, hobbiként kezdett bele a mesterségbe. A családjában akad bőrműves, keramikus, fazekas, cipész, és számos takács is, mégis csak felnőtt fejjel jött rá újra, mennyire hiányzik életéből a kézművesség. A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány lelkes fiatalokkal együttműködve 2025 márciusától […]
Mesterségek nyomában – összefoglaló a kékfestésről
A kékfestés által készült termékek a magyar népi iparművészet talán legkönnyebben felismerhető darabjai. A mély indigókék alapon fehéren vagy halványkéken kirajzolódó minták ünnepi és a mindennapi textíliákon egyaránt megjelentek. A mesterség a 18. században jelent meg Magyarországon, elsősorban német és osztrák hatásra, de hamar sajátos, magyar arculatot öltött. A kékfestő műhelyek gyorsan elszaporodtak az országban; […]
Mesterségek nyomában – 15. rész: Kékfestő
Generációk óta működik családi vállalkozásként az a győri kékfestő műhely, ahol Gerencsér Zsolt bemutatta nekünk a szakma fortélyait. Már az ókori Egyiptomban is használták az indigót textilfestésre, de a mesterség természetesen azóta sokat változott. A 19-21. század fordulóján Magyarországon körülbelül háromszázötven műhely volt, mára öt működő és két „alvó” maradt. A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány […]
Mesterségek nyomában – összefoglaló a kádár munkájáról
A régi magyar falvak és mezővárosok életében a kádár – más néven bodnár – mestersége nélkülözhetetlen volt, főleg a bortermelő vidékeken. Hordók, kádak, dézsák, puttonyok és sajtárok sora került ki keze alól. A borosgazdák, pásztorok, háziasszonyok és kereskedők egyaránt rá voltak utalva a kádár tudására. A mesterség gyökerei mélyre nyúlnak a magyar történelemben. Már a […]
Mesterségek nyomában – 14. rész: Kádár
Betelepülő németek tanították meg a kádár mesterség fortélyait a magyaroknak a XVI. század környékén, ezért a szakma nyelvezete is a német – erről is beszélt Kalla Pál jászberényi kádármester, aki segédeivel végigvezetett minket a hordó készítésének folyamatán. Minden lépés nagy szakmai tudást igényel, már az sem mindegy, milyen fát választanak a hordóhoz. A Fiatalok a […]
Mesterségek nyomában – összefoglaló a mézeskalács- és gyertyakészítésről
A régi magyar társadalomban a méz nem csupán táplálék volt, hanem fontos alapanyag, amelyhez mesterségek, szokások és jelképek kapcsolódtak. A mézeskalács- és a viaszgyertya-készítés e közös anyag körül alakult ki: egyik az öröm, a vásár és az ajándékozás világát, a másik a hit, az imádság és az emlékezés csendjét szolgálta. A mézeskalácsos mesterség feltételezhetően a […]
Mesterségek nyomában – 13. rész: Mézeskalács- és gyertyakészítés
Hat generáció óta száll apáról fiúra a Petrits családban a mézeskalácsosság és a gyertyaöntés. A két mesterség ott kapcsolódik össze, hogy a régi mesterek lépesmézet vettek, kipréselték a lépből a mézet, és ott maradt melléktermékként a méhviasz, amiből gyertyát készítettek. Szilveszter és Péter nem csak a két mesterséget vitték tovább, hanem a Mézeskalács Múzeumot is […]
Mesterségek nyomában – összefoglaló a tojásírásról
A tojásírás a régi magyar falusi kultúra egyik szimbolikusabb szokása volt. Bár nem céhes ipar keretében űzték és nem mindennapi megélhetési foglalkozásként, mégis voltak mesterei, akik szabályok mentén, öröklődő tudással és nagy elhivatottsággal készítették a festett tojásokat. A hímes tojás nem pusztán dísztárgy: ajándék, üzenet és áldáskérés is lehet a szerepe. Elsősorban a húsvéthoz kötődik, […]
Mesterségek nyomában – 12. rész: Tojásírás
Elsősorban a húsvéti ünnepkörhöz kötődik a tojásírás, de például a jó termés érdekében tettek a felszántott barázdába is hímes tojást, vagy épp a menyasszony ágya alá gurítottak egyet házasodáskor. A Budaörsön élő Mosonyi Éva megmutatta nekünk, hogyan írják a tojást viasszal, és milyen mintákkal találkozhatunk a különböző hímes tojásokon. A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány lelkes […]