A régi magyar társadalomban a méz nem csupán táplálék volt, hanem fontos alapanyag, amelyhez mesterségek, szokások és jelképek kapcsolódtak. A mézeskalács- és a viaszgyertya-készítés e közös anyag körül alakult ki: egyik az öröm, a vásár és az ajándékozás világát, a másik a hit, az imádság és az emlékezés csendjét szolgálta.
A mézeskalácsos mesterség feltételezhetően a késő középkor folyamán jelent meg Magyarországon, és városias környezetben bontakozott ki igazán. A 16–18. században már céhes keretek között dolgoztak a mesterek, különösen olyan vásáros központokban, mint például Debrecen, Kecskemét vagy Pozsony.
A viaszgyertya-készítés talán még korábbi gyökerű: a templomi liturgia egyik fényforrása volt a méhviasz-gyertya, készítésének tudását kolostorok, egyházi műhelyek és később városi mesterek egyaránt őrizték.
A mézeskalács lehetett vásári ajándék vagy szerelmi jel: egy tükrös szív a legény érzelmeit közvetítette a lány felé, míg egy díszes figura feldobta a búcsúban vett „vásárfiát”. A viaszgyertya pedig keresztelőkön, esküvőkön, temetéseken, gyertyaszenteléskor volt jelen.
A mindennapi munka mindkét mesterségnél gondos előkészítést kíván. A mézeskalácsos lisztből, mézből és fűszerekből gyúr tésztát, amelyet faragott ütőfák segítségével formál meg. Ezek az ütőfák nem egyszer generációkon át öröklődnek, díszítésként szívek, virágok és vallásos motívumok találhatóak rajtuk.
A viaszgyertya-készítő pedig a megtisztított méhviaszt olvasztja meg, majd kanócra mártja vagy formába önti.
A 19–20. század fordulóján mindkét mesterség hanyatlani kezdett. A cukor elterjedése, az ipari édességek és a paraffingyertyák háttérbe szorították a kézi munkát. A mézzel dolgozó mesterek ma már jóval kevesebben vannak, de nem tűntek el teljesen. A két mesterség múltjáról és jelenéről például a szekszárdi Mézeskalács Múzeumban lehet még többet megtudni.
A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány lelkes fiatalokkal együttműködve 2025 márciusától egy-egy videóval mutatja be ezeket a régi foglalkozásokat a közösségi média felületein, azok kísérőiként készültek ezek a cikkek a honlapunkra. A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. (Fiatalok az értékteremtő médiáért IV., 2024-3-HU01-ESC30-SOL-000279076)
