A kékfestés által készült termékek a magyar népi iparművészet talán legkönnyebben felismerhető darabjai. A mély indigókék alapon fehéren vagy halványkéken kirajzolódó minták ünnepi és a mindennapi textíliákon egyaránt megjelentek.
A mesterség a 18. században jelent meg Magyarországon, elsősorban német és osztrák hatásra, de hamar sajátos, magyar arculatot öltött. A kékfestő műhelyek gyorsan elszaporodtak az országban; Pápa, Kőszeg, Győr, Tolna és a Tiszántúl egyes városai váltak ismert központokká. A 19. században élte fénykorát, amikor a paraszti viseletben a gyári pamutszövetek mellett a kékfestett anyag vált a legkedveltebbé.
A kékfestés folyamata egyszerre volt kémiai ismereteket igénylő munka és finom kézművesség. Az alapanyag a pamut- vagy lenvászon volt, amelyre a mester fából faragott mintázó dúcokkal vitte fel a fedőanyagot. Ez védte meg a kelme bizonyos részeit a festéstől. A textilt ezután indigófürdőbe mártották; majd kiemelve a fürdőből a levegőn oxidálódott, lassan előtűnt a jellegzetes kék szín. A kimosás után a minták világosan rajzolódtak ki. Minden műhelynek voltak sajátos mintái: apró virágok, pöttyök, indák, amelyekről a hozzáértők felismerték az eredetet.
A falusi közösségekben nemzedékről nemzedékre öröklődő viseletdarabok lettek a kékfestő műhelyében készült textilből, különösen szoknyák, kötények és kendők. Egyes vidékeken a sötétebb kék az idősebb asszonyok viseletéhez tartozott, máshol pedig a halotti ruha készült kékfestett anyagból.
A 20. század iparosodása és a konfekcióruhák térhódítása a kékfestést is háttérbe szorította. Sok műhely bezárt, a mesterség majdnem eltűnt. Ma néhány működő kékfestő műhely hagyományőrző alkotói őrzik és értelmezik újra ezt az örökséget; a kékfestés 2018 óta a szerepel Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján is.
A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány lelkes fiatalokkal együttműködve 2025 márciusától egy-egy videóval mutatja be ezeket a régi foglalkozásokat a közösségi média felületein, azok kísérőiként készültek ezek a cikkek a honlapunkra. A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. (Fiatalok az értékteremtő médiáért IV., 2024-3-HU01-ESC30-SOL-000279076)
