Mesterségek nyomában – 21. rész: Papírmerítés
Az ókori Kínában kezdődött a papír készítésének története, de ma nem kell ilyen messzire mennünk: a Heves vármegyei Fedémesen működik a Vincze-család papírmerítő műhelye. A családi vállalkozást az édesapa indította el, de közben lassan a fiai is bekapcsolódnak a munkába. A legidősebb fiú, Vincze Máté bemutatta nekünk, milyen műveleteken megy végig a cellulóz, mire írni, […]
Mesterségek nyomában – összefoglaló a papírmerítésről
A kézzel merített papíron született iratok, könyvek, levelek és számadások évszázadokon át tanúskodtak országunk történetéről, mindennapjairól és kultúrájáról. A mesterség hazánkban a 14. század végén jelent meg, amikor az első papírmalmok elkezdték a munkát, főleg a folyóvizeink mentén. A 15–16. században, a humanizmus és a könyvkultúra terjedésével a papír iránti igény megnőtt, s a magyar […]
Mesterségek nyomában – összefoglaló az íjkészítésről
Az íj nagyon régóta az emberiség egyik fontos fegyvere és vadászeszköze. A legrégebbi ismert leletek Dél-Afrikából kerültek elő, itt nagyjából hatvan-hetvenezer éves nyílhegyeket találtak. A magyarságnál pedig már jóval a honfoglalás előtt megjelent a használata, és őseink mesterei lettek használatának és készítésének. A 10–11. századi sírokból előkerült szaru- és csontlemezek bizonyítják, hogy a magyar íj […]
Mesterségek nyomában – 20. rész: Íjkészítés
Gyermekeivel kezdett íjat készíteni Szalma József, de a mogyoróbokorból készült íj hamar eltört, ezért elkezdett utánaolvasni a bonyolultabb íjak készítésének, és innen már nem volt megállás. Ma már több száz íjat készít műhelyében, és maga is az ország legjobb íjászai közé tartozik. Beavatott minket abba, milyen lépések vezetnek a nyersanyagtól a kész íjig. A Fiatalok […]
Mesterségek nyomában – 19. rész: Játékkészítés
Gyermekei nevelése közben tökéletesítette tudását Markó Krisztina játékkészítő, akit Budapest II. kerületében látogattunk meg. Játékait vesszőfonással, famegmunkálással, porcelán öntéssel és számos más technikával készíti. Betlehemek és magyar várak ugyanúgy kikerülnek a kezei közül, mint hőlégballonok. A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány lelkes fiatalokkal együttműködve 2025 márciusától egy-egy videóval mutatja be ezeket a régi foglalkozásokat a közösségi […]
Mesterségek nyomában – összefoglaló a játékkészítésről
A játékok készítése valószínűleg egyidős az emberiséggel. Számos ókori lelet utal rá, hogy már a legelső civilizációkban készítettek játékokat gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Magyarországon pedig a középkori régészeti leletek bizonyítják, hogy a fából faragott állatfigurák, csengős labdák és korongok korán megjelentek. A 17–18. században, a városiasodás előretörésével a vásárokon jelentek meg nagyobb számban a hivatásos […]
Mesterségek nyomában – összefoglaló a szalmafonásról
A szalmafonás olyan maradvány-anyagból teremt tárgyakat, amely a gabona learatása után általában az állatok alá, vagy a kemencébe került. A szalmából készült kötél, kalap, kosár, szatyor vagy épp a díszek is mind szép példái annak, hogy a paraszti életformában szinte semmit nem dobtak el, mindent felhasználtak valamilyen célra. A Kárpát-medencében már középkori leírások említik a […]
Mesterségek nyomában – 18. rész: Szalmafonás
Nagypapájától látta először a szalmafonást Trungel Aranka, akit Városföldön látogattunk meg. Úgy véli, a kézművesség és a néprajz nagy segítséget jelenthet a gyerekeknek abban, hogy megérthessék, honnan jönnek, kik az őseik. Beszélt a különböző gabonafajtákról is, amelyeket részben maga termeszt a fonáshoz, és meg is mutatta, hogyan készülnek a tárgyak. A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány […]
Mesterségek nyomában – összefoglaló a nemezelésről
A nemezelés őseink körében valószínűleg a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza, de a Kárpát-medencei letelepedést követő időkben már közvetett régészeti bizonyítékok és írott források utalnak a jelenlétére a magyarság életében. A nemezelő a puha gyapjúból lassú, türelmes munkával tartós, meleg, víz- és szélálló anyagot formált, amelyből kabátot, köpenyt, kalapot, nyeregalátétet, tarisznyát és takarót készítettek. A […]
Mesterségek nyomában – 17. rész: Nemezelés
Fordított gondolkodásra van szükség a nemezelésnél, mert először a mintát kell lefektetni, és aköré lehet építeni a többi anyagot. Ezt is megtudhatjuk Farkas Gergely nemezkészítőtől, akit a Somogy vármegyei Szennában látogattunk meg. Beszélt arról is, hogy a nemezelés környezetbarát anyagot hoz létre, és kötődik ahhoz a pásztoroló életmódhoz is, amely károkozás nélkül tartja fenn a […]