A játékok készítése valószínűleg egyidős az emberiséggel. Számos ókori lelet utal rá, hogy már a legelső civilizációkban készítettek játékokat gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Magyarországon pedig a középkori régészeti leletek bizonyítják, hogy a fából faragott állatfigurák, csengős labdák és korongok korán megjelentek. A 17–18. században, a városiasodás előretörésével a vásárokon jelentek meg nagyobb számban a hivatásos játékkészítők portékái: fakatonák, ügyesen kanyarított ostorok, síppal-csipogóval díszített lovacskák. A mesterség igazi fénykora azonban a 19. századra esik.
A mindennapi munka a műhelyajtón belül rendkívüli gondossággal zajlott. A legkedveltebb alapanyag a fa volt – nyárfa, hárs, olykor juhar –, mert könnyen faragható, s még a legkisebb faluban is rendelkezésre állt. Kés, véső, gyalu és reszelő adta a játékszerek formáját, majd jött a festés, többnyire természetes anyagokkal, amelyek a katona vörös kabátját vagy a ló kantárjának zöldjét adták. A falusi asszonyok pedig rongybabákat varrtak: len- és kendervászonnal, gyapjúfonállal, olykor kukoricacsuhéval dolgoztak.
A játék persze nem csak szórakozásra szolgált, a magyar parasztfiú fakardja vagy a kislány rongybabája a világ megtanulásának eszköze volt.
A játékkészítő standja a vásárokon és búcsúkon mindig zsibongó hely volt, ahol a gyerekek kíváncsian próbálták a pörgettyűt vagy a csattogó szárnyú madarat. A céhes hagyomány ugyan nem vált olyan erőssé, mint más mesterségekben, mégis léteztek családok, ahol nemzedékről nemzedékre öröklődött a tudás.
A hanyatlás a 20. században érkezett, amikor a tömegesen gyártott műanyag játékok elárasztották a kirakatokat. A kis műhelyek sorra zártak be, és a mesterség lassan csak az idősebbek emlékeiben létezett. De aztán mégsem tűnt el végleg: ezt is a népművészet iránti érdeklődés növekedése, és a az újra beinduló kézműves vásárok élesztették újjá, mint annyi más mesterséget. Ma a fakardot faragó mester vagy a rongybabát öltöztető asszony már inkább hagyományőrző, mint napi termelést folytató kisiparos.
A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány lelkes fiatalokkal együttműködve 2025 márciusától egy-egy videóval mutatja be ezeket a régi foglalkozásokat a közösségi média felületein, azok kísérőiként készültek ezek a cikkek a honlapunkra. A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. (Fiatalok az értékteremtő médiáért IV., 2024-3-HU01-ESC30-SOL-000279076)
