A projektünk célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a Kárpát-medence magyar népviseleteit, azok történetét és kulturális hátterét. Alább a rimóci népviseletről szóló részt olvashatjátok.
A rimóci viseletcsoporthoz tartozó falvak (Rimóc, Hollókő, Varsány, Nógrádsipek és Nagylóc) a palócföld egyik legdíszesebb, leggazdagabb öltözetét tudhatják maguknak. A vasúttól és fő közlekedési útvonalaktól távol eső települések hosszú időn át megőrizték színes, gazdag öltözetüket.
Női viselet
A lányok buggyos ujjú ingvállat, kötött lajbit (mellényt), 3-5 rakott alsószoknyát viseltek, amelyek közül a legfelsőt tüdőszín szegéllyel látták el. Erre került a színes, rakott felsőszoknya, elé pedig fekete színű, alján hímzéssel és sujtásokkal díszített szakácskát (kötényt) kötöttek. A ruházat elmaradhatatlan kelléke volt a hímzett derékkötő szalag.
A legdíszesebb viselet a nagylányok ünnepeken, templomi alkalmakon használt öltözete volt. Ilyenkor a 3-5 puha, ráncolt alsószoknyára még akár ugyanennyi keményített alsószoknyát, arra brokátselyem színes felsőszoknyát vettek. A szoknya elé fekete kecelét (apróra rakott kötényt) kötöttek. A buggyos ujjú ingvállra kislajbit, arra pedig nyakravaló kendőt kötöttek, melyet hátul a kendőkötő szalag fogott össze, derekukra szintén hímzett szalag került. Hajukat brekocsba fonták, a hajfonatba a hímzett szalagot is belefonták.
A vasaltszoknyás ünnepi viselethez fekete vagy piros csizmát húztak. Nyakukban többnyire fehér gyöngyökből fűzott galárist (gyöngysort) viseltek, gyakran apró rózsákkal, tükröcskével díszítve.
A menyasszony viselete a nagylány ünnepi öltözetéhez hasonlított, de fehér színvilágban. A fehér felsőszoknya elé nem kötött kecelét, felsőtestén fehér lajbit és fehér nagykendőt, úgynevezett tillkendőt viselt. Haját egy ágba fonták, fejére koszorú került: Varsányban mirtuszból, a többi településen gyöngyvirágból.
Az újasszony fejviselete a gyöngyös nagy főkötő volt, amelyet az első gyermek születéséig, de legfeljebb a házasságkötést követő egy évig hordhatott. Ezt később a rojtos, majd a rojt nélküli menyecskefőkötő váltotta fel.
Férfi viselet
A férfiak bő ujjú vászoninget viseltek, az ünneplős ing elejét fehér vagy színes hímzéssel díszítették. A férfi viselet legjellegzetesebb darabja a lajbi volt: többnyire fekete posztóból készült, ólomgombokkal, pitykékkel, valamint piros, zöld vagy kék hímzéssel díszítve.
Korábban bőgatyát viseltek, amelyet az 1930-as évektől fokozatosan felváltott a bricsesz nadrág, mely elé – a női viselethez hasonlóan – szakácskát kötöttek.
Fekete kalapjukat csak a legények ékesíthették hímzett szalaggal, elsősorban ünnepi alkalmakkor.
A népviseletek bemutatását és népszerűsítését célzó projektünk az Európai Unió támogatásával valósult meg.
