A projektünk célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a Kárpát-medence magyar népviseleteit, azok történetét és kulturális hátterét. Alább a zoborvidéki női viseletről szóló részt olvashatjátok.
Zoboralja a Felvidéken, Nyitra közelében található. A térség viselete egyaránt eltér a környező szlovák és a legközelebb eső magyar községek viseletétől. A Zobor-hegy lábánál elterülő 12 falu magyar közössége elszigeteltségében megőrizte ősi kultúráját, valamint a díszítés régies formáit.
A női népviselet egyik legjellegzetesebb darabja a hosszú, akár lábszárközépig érő „mellévarrott ujjú” ing. Az ing ujja könyök alá, gyakran csuklóig ér. A vállrészt és az ingujj alsó részét különböző technikájú hímzéssel, vagdalással és vertcsipkével díszítették. Az egyes falvak díszítési módja eltért: a keleti oldalon fekete és fehér pamutfonalat használtak, leginkább keresztöltéssel, míg a nyugati falvakban inkább színes hímzéssel éltek. Az ingujj alján található hímzés mindig hangsúlyosabb volt, mint a vállrésznél.
Korábban az asszonyok csupán hosszú, pendelyt is helyettesítő ingben és sűrűn ráncolt, széles fehér vászon vagy festőkötényben, ún. „ruhában” jártak. Később a csípőt szélesítő „farmotringgal” megerősített derékra három-négy bő alsószoknyát vettek, melyekre nagyvirágos selyem, szövet, karton, vagy kázsmér pliszírozott felsőszoknya került. A szoknya elejét fekete kötény takarta, hátul masnira kötve. A fiatalabb lányok esetén fehér is lehetett a kötény színe, amelyet piros és zöld szalaggal, lyukhímzéssel és csipkével díszítettek.
Az ing fölé „füles pruszlik” (mellény) került, mely rendszerint a szoknya anyagából készítettek és selyemszalagokkal, fémcsipkével díszítettek.
A női viselet másik jellegzetes darabja a szarvasfőkötő, amelynek két kiálló „csücske” adta különleges formáját. A szarvakat alsófőkötővel és drótból készített merevítővel alakították ki. A merevítők, az alsófőkötő és a felsőfőkötő együttes neve a konty, melyet az asszonyok ünnepnapokon hosszú, fehér gyolcskendővel, ún. patyolattal tekerték körül, télen pedig nagyalakú kékfestő kendővel borították. A konty árulkodott viselőjének életkoráról, valamint arról, hogy mely településről származott.
A zoboralji ünnepi viseletre jellemző volt a kettőzés: gyakran két alsófőkötőt, két kendőt, két pruszlikot, két kötényt is viseltek egyszerre. A díszesen kivarrott ujjú hosszú ingből is többet öltöttek magukra, melyek lépcsőzetesen rövidülő szabása mutatta, hány réteg van a viselőjén.
A népviseletek bemutatását és népszerűsítését célzó projektünk az Európai Unió támogatásával valósult meg.
