A projektünk célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a Kárpát-medence magyar népviseleteit, azok történetét és kulturális hátterét. Alább az őrhalmi népviseletről szóló részt olvashatjátok.
Az őrhalmi népviseletet a palóc kultúra egyik legszebb ruházataként tartják számon. Erre utal az is, hogy Horváth Endre grafikus egy helyi menyecske, Sipeki Bözsi arcképét használta fel az egykori tízpengős bankjegy megalkotásakor.
A közös templomhasználatnak köszönhetően Őrhalom népviselete a szomszédos hugyagon és ipolyvarbói viselethez hasonló formát öltött.
Az őrhalmi női viselet egyik meghatározó eleme a lábszárközépig érő bő szoknya, melynek anyaga általában bársony vagy brokátselyem volt. A szoknya alá több alsószoknyát vettek, hogy minél kerekebbnek tűnjön a viselet. A felsőszoknyát a „szakácska” nevű kötény takarta elől, amelyet otthon szőttek, és gyakran a tulajdonos monogramja vagy neve is szerepelt rajta. A fehér vászonra leggyakrabban piros mintázat került, de a pasztellszíneket is előszeretettel használták a szakácska készítésénél.
Korábban a szoknya anyagából készített hosszú ujjú blúz került a felsőtestre, később a blúz helyét egy fehér vászonból készült ingváll vette át, amelyet különböző hímzésmintákkal díszítettek a gallér és a kézelő mentén. Az ingvállra egy díszes pruszlikot (mellényt) öltöttek, amelyet apró gyöngyök és rézcsipke díszített.
A fejdísz kiemelt jelentőséggel bírt a viseletben. A menyasszony esküvője napján kapta meg a gyöngyös féketőt, amely gyöngyökkel, művirágokkal, fémcsipkével gazdagon díszített főkötő volt, hátul egy pár hosszú, széles, lelógó szalaggal díszítve. A gyöngyös féketőt csupán első gyermekük megszületéséig hordhattak az asszonyok, ezt követően a rojtos nagykendő lett a fő fejviseletük. A selyemkendőből készült, hosszú rojtokkal díszített, fül mellett csomózott kendő „kikötése” külön technikát igényelt, csak néhány kendőkötő asszony volt a faluban, aki el tudta készíteni. Furcsa formáját a kartonpapírból készített „propeller”-nek köszönhette, mely két oldalt kitartotta a kendőt. A gyöngyös fékető és a rojtos nagykendő alá is huncutkákat (hullámokat) alakítottak ki a hajból, amelyet a mai napig szappannal rögzítenek.
A lányok ünnepi alkalomra fehér harisnyát és csatos cipőt vettek fel, nyakukba fehér gyöngysort tettek. Azt tartották, hogy minél több soros gyöngy díszítette a lány nyakát, annál tehetősebb volt.
A férfiak viselete egyszerűbb volt: fehér, hímzett inget, fekete posztónadrágot és bőrcsizmát hordtak, amelyet ünnepi alkalmakon zsinórozással gazdagon díszített mellény és fekete kalap egészített ki.
Az őrhalmi népviselet gazdag részletessége és esztétikai értéke miatt méltán tartozik a palóc kulturális örökség legbecsesebb elemei közé.
A népviseletek bemutatását és népszerűsítését célzó projektünk az Európai Unió támogatásával valósult meg.
