A projektünk célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a Kárpát-medence magyar népviseleteit, azok történetét és kulturális hátterét. Alább a györgyfalvi viseletről szóló részt olvashatjátok.
Györgyfalva Kolozsvár közelében található, néprajzi szempontból Kalotaszeg, Mezőség és Aranyos-mente határán áll. A település népviselete leginkább a kalotaszegihez hasonlít, ám annál sokkal egyszerűbb, visszafogottabb.
A györgyfalvi nők alsóruházatként pendelyt (alsószoknyát) viseltek, melyet hímzéssel díszítettek. Konfirmálás után erre került a felsing, azaz fekete anyagból szabott, apró ráncokba szedett felsőszoknya, melynek egyedüli dísze az alján elhelyezett egy vagy két sor, jellemzően kék vagy zöld pántlika volt. A felsing elé „ruhát” (kötényt) kötöttek, amelyet többnyire egyszínű szalagokkal, később virágos pántlikával ékesítettek. Gyakori megoldás volt a két sarokban elhelyezett négyzet alakú ablak, közepén egy-egy rózsával.
A női ing elejét, ujját, kézelőjét és gallérját színes pamutfonallal hímezték ki, gyakran elrejtve benne a piros-fehér-zöld nemzeti színeket is. Az ing fölé fekete klottból vagy bársonyból készült lajbit (mellényt) öltöttek, melyet virágos pántlikákkal és egyszínű szalagokkal díszítettek. Ruházatukat többsoros, különböző színű és formájú gyöngyökből fűzött gyöngysor egészítette ki.
A lányok lábbelije a zöld tulipánokkal hímzett piros csizma volt, az asszonyok fekete csizmában jártak.
Ünnepi fejviselet a konfirmált lányoknál a párta volt, míg az asszonyok „keszkenőnek” nevezett fejkendőt viseltek.
A férfiviselet legfőbb darabjai a vászonból varrt ing, amelyet fekete-sárga hímzés díszített, valamint az apró ráncokba szedett bőgatya. A gatya alját és két külső oldalát az ing díszítésével azonos hímzés ékesítette. Derekukra színes selyemből készült, virágmintákkal gazdagon hímzett surcot (kötényt) kötöttek.
A férfiviselet különleges kiegészítője a „nyakravaló”, mely fekete anyagból készül, hímzéssel, illetve alján rojttal díszítették. Lábbelijük fekete csizma volt.
A györgyfalvi viselet legdíszesebb darabja az ünnepi alkalmakkor nők és férfiak által egyaránt viselt cifra „mejrevaló” (mellény) volt, melyet fehérített irhájú báránybőrből készítettek, piros bőrrátéttel díszítettek és gazdagon kihímeztek.
A népviseletek bemutatását és népszerűsítését célzó projektünk az Európai Unió támogatásával valósult meg.
