A projektünk célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a Kárpát-medence magyar népviseleteit, azok történetét és kulturális hátterét. Alább a kalocsai népviseletről szóló részt olvashatjátok.
Kalocsa a Duna bal partján (Duna-Tisza közén) található. Népviselete Magyarország egyik legismertebb és egyben legdíszesebb viselete, amely leginkább a hímzéséről vált híressé.
A férfiak lehajtott gallérú, kézelős gyolcsinget viseltek, melyhez nyáron vászongatyát, ünnepeken, illetve télen fekete posztó csizmanadrágot húztak. A kalocsai férfiviselet legkülönlegesebb viseletdarabja az untercikk, mely selyembrokát anyagból készült, csipkével, oblegációval díszítették. A férfiak az untercikket az ing felett hordták, kivágott, zsinórokkal dúsan díszített lajbit (mellényt) vettek rá.
A kalocsai lányok és asszonyok viselete az évek során jelentős átalakuláson ment keresztül. A 19. század végén még a fehér hímzés, madeirás (lyukhímzéses) díszítés volt a meghatározó, mely áttört, csipkeszerű hatást eredményezett. Később a színek kiteljesedtek: a kora kalocsai hímzésben a piros és kék színeket alkalmazták, majd a XX. század első harmadától megjelentek a sárga, zöld, lila, narancs és rózsaszín is. A cifrapamukos viseletet a lányok és asszonyok hordták, ez volt a legszínesebb öltözet, az idősebbek ennek félgyászos változatát, a szomorúpamukos viseletet öltötték magukra, melyben a kék, zöld és lila színek domináltak.
A hímzés az ingvállon, pruszlikon (mellény), valamint a kötényen jelent meg, mely mindig fehér alapra készült. Legdíszesebb ruhadarab a kötény volt, melyet a hímzés mellett gyakran riselt (áttört hatású hímzéstechnika) díszítéssel tettek még különlegesebbé.
A kalocsai hímzésnél elterjedt volt a virágornamentika, a jellegzetes minták között megtalálhatók a búzavirág, nefelejcs, rózsa, szegfű, ibolya és pipacs is. A híres kalocsai motívumokat napjainkban is előszeretettel alkalmazzák a különböző ruhadarabok díszítésére, ékes példája annak, hogy hogyan lehet ötvözni a modern divatot a hagyományos motívumokkal.
A lányok a kétágba font hajukat koszorúba kötötték, csatokkal díszítették és bukros pántlikát (színes szalagól álló fejdísz) kötöttek rá, míg az asszonyok fityulát (díszes főkötőt) tettek a fejükre.
A népviseletek bemutatását és népszerűsítését célzó projektünk az Európai Unió támogatásával valósult meg.
