A Konferencia: Fiatalok online c. kutatásunk eredményeinek bemutatása bejegyzés először Fiatalok a Nemzetért Alapítvány-én jelent meg.

Elsőként Kovács János politológus-kutató összegezte a Fiatalok a Nemzetért Alapítvány által ebben a témában készített kutatás főbb megállapításait. A kérdőívet összesen 2031 fő töltötte ki a 14-30 éves korosztályból online és személyesen a nyári ifjúsági fesztiválok alkalmával. Közülük 94% tartja magát „aktív” közösségimédia-használónak, míg 75% találkozik rendszeresen a mesterséges intelligencia által készített tartalmakkal, illetve 66% pedig a dezinformációt (álhíreket) tartja a legnagyobb problémának. Főként ez utóbbival kapcsolatban tartják szükségesnek (51%) a közösségi média szigorúbb szabályozását és az újfajta digitális kompetenciák erősítését. Emellett az is kiderült, hogy – saját bevallásuk szerint – átlagosan napi 4-7 órát töltenek a virtuális térben, amit zömmel kapcsolattartásra (78%) és szórakozásra (78%) fordítanak. Ugyanakkor érzik (58%) magukon a túlhasználat jegyeit is. Elsődlegesen itt „fogyasztanak” híreket, ahol jelentős hangsúlyt kap a közvetett (pl. szerkesztett videókból történő) információszerzés. A válaszokból kiolvasható még, hogy a családjaik mellett a pedagógusok felelősségét jelölik meg kiváltképp a felelős médiahasználatra való neveléshez. Közelebbről megvizsgálva viszont látható, hogy a fiatalok között is tapasztalható különbség: míg a „Z” generációt (18-30 év) általánosságban véve egyfajta reális tudatosság jellemzi, addig a legújabb „alfa” generációt (14-18 év) inkább a trendkövetés motiválja. Következtetésként az érintett szakmai szervezetek és politikai döntéshozók irányába a generációspecifikus kritikai gondolkodásmód fejlesztését (pl. a hiteles információk és a mesterséges intelligenciával készített tartalmak felismerését), a családok és pedagógusok mellett az ifjúsági szervezetek szerepének erősítését, valamint a népszerű influenszerek bevonását és országos kampányok elindítását lehet kiemelni főképpen az online zaklatás, az adatvédelmi kockázatok, illetve a gyűlöletbeszéd eredményes megelőzésére.

Második előadóként Pelle Veronika, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakértője a „Digitális szülőség” címmel végzett kutatás eredményeit mutatta be, ami a 7-16 éves korosztály és szüleik médiahasználati szokásait vette górcső alá egy 2000+2000 fős országos reprezentatív (személyes megkeresésen alapuló) minta nyomán. Eszerint – a korábbi (2017, 2020) felméréshez képest az idei adatok azt mutatják, hogy – egyre nagyobb arányban van okostelefonja az érintett korosztálynak: 7-8 éves korban ez már 29%, míg a 7-12 évesek harmada rendelkezik közösségi médiaprofillal, noha (elvileg) életkori megkötés szerint ez nem lenne lehetséges – ennek ellenére átlagosan 10,89 évesen történik meg a regisztrációjuk. Elgondolkodtató az is, hogy a „netfüggőségük” az elmúlt években 45%-ról 52%-ra emelkedett. (Tehát ilyen arányban érzik rosszul magukat, ha nem lehetnek online valamilyen felületen.) A szülői válaszokból ugyanakkor kiderült, hogy bár alapvetően nincsenek „kétségbe esve” gyermekeik internetes jelenlétét illetően, leginkább mégis a zaklatás (cyberbullying) és az átverés veszélyeitől szeretnék megóvni őket. Ennek némiképpen ellentmond a „sharenting” gyakorlata, miszerint a szülők saját maguk tesznek közé képet a csemetéikről (56%) úgy, hogy ezt akár bárki láthatja (38%). Világossá vált még az is, hogy a 2020-ban rögzített válaszokhoz képest az idei évre markáns változás figyelhető meg egyes szülői „stratégiák” kapcsán: csökkent azok aránya, akik a személyes felügyeletet (pl. tiltás/ellenőrzés, időhasználat szabályozása, közös megbeszélés stb.) részesítik előnyben, azonban emelkedett azoknak, akik csupán a technikai korlátozásban (pl. szülőszoftver) látnak
lehőséget. Mindezek függvényében értelmezhető, hogy szülői kontroll hiányában a gyerekek 17%-a jelöl vissza ismeretlent, míg ellenkező esetben csak 3% teszi ugyanezt.

A szakmai előadások sorát Tímár Borbála zárta, aki az EduTech Hungary szakértőjeként a nemzetközi ERASMEDIAH projekt során hat országban (Magyarország, Lengyelország, Törökország, Görögország, Olaszország, Spanyolország) összesen 200 fő megkérdezésével a közösségimédia-használat és a fiatalok digitális jóléte kapcsán végzett áttekintő kutatás következtetéseit foglalta össze. A felmérés részeként nemzeti riportok készültek, majd ezt követően fogalmazták meg azokat a kérdéseket, amelyek az online térrel kapcsolatban felmerülő aggodalmak mellett a digitális nevelés ellentmondásaira kerestek válaszokat a kulturális különbségek figyelembevételével. Kulcsfogalomként került elő a hiperkonnektivitás, ami folyamatos és többcsatornás jelenlétet takar, ezáltal egyfajta pszichológiai és szociális túlterheltséget is eredményez. A válaszadók többnyire a függőséget és az online zaklatást (cyberbullying) jelölték meg problémaként, miközben támogatást szeretnének a hatékony digitális neveléshez és a szülői tájékozottság erősítéséhez. Mindazonáltal eltéréseket lehet megfigyelni, hogy a médiatudatosságot érzelmi-empatikus (görögök, olaszok, spanyolok) vagy szabályozó-kontrolláló (magyarok, lengyelek, törökök) módon tartanák-e inkább célszerűnek.

A konferencia második részében Pelle Veronika moderálásával kerekasztalbeszélgetés következett, ahol a felkért vendégek bővebben kifejthették a témával kapcsolatos szakmai álláspontjukat és személyes véleményüket. Dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár alapvetően az átlagosnál kicsivel jobbnak értékeli a médiatudatosságot, hiszen már számos kormányzati intézkedés történt ennek erősítése érdekében például a digitális kultúra tantárgy iskolai bevezetésével és a pedagógusok ezirányú (tovább)képzésével, bár mindig lehetnek még fejlesztendő területek. Emellett az online elérhető tartalmak mennyiségi és minőségi ellentmondásaira hívta fel a figyelmet az értékközvetítés jegyében. Mohay Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Fiatalokért Felelős Főosztályának vezetője a mentális egészséghez a kiegyensúlyozott online és offline jelenlétet tartja követendőnek például az időablak (mindennek megvan az ideje ás időtartama) módszer alkalmazásával. Véleménye szerint túlzó szabályozási eszközök helyett inkább motiválással és élményalapú közösségi programokkal lehetne a fiatalokat „visszahozni” a virtuális valóságból. Császár Miklós, a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ osztályvezetője szerint nem lehet és nem is kell markánsan szétválasztani az online és az offline világot, viszont nem könnyű megtalálni az egyensúlyt. Hozzátette, hogy intézményükben eddig már mintegy 200 ezer tinédzserhez vitték közelebb játékos formában a médiatudatosságot, miközben a szülők nyitottságának és példamutatásának szükségességét ugyancsak hangsúlyozta. Dr. Gaskóné Nagy Erika digitális gyermekvédelmi szakértő azt gondolja, hogy a fiatalok médiatudatossága javuló tendenciát mutat, azonban a pedagógusok mellett a szülők és családtagok felelőssége sem elhanyagolható. Problémaként leginkább a „mindenhol jelen kell lenni és mindent meg kell mutatni” késztetést vetette fel, ami nemcsak generációs hatásra, hanem technológiai nyomásként egyaránt érezhető. Ez ellen pedig egy újszerű személyes ellenállóképesség (digitális reziliencia) kialakítása jelenthet igazán megoldást. A résztvevők egyetértettek, hogy sok előremutató folyamat látható és bár nincs csodaszerként használható általános recept, számos jó gyakorlat segítheti a fiatalok médiatudatosságának erősítését a mentális egészségük javításához az online és az offline egyensúly megtalálásáért.

A kutatás részletes eredménye és annak konklúziói ITT megismerhetők.

A „Fiatalok online – előnyök és hátrányok a közösségi médiában” (2024-3-HU01-KA154-YOU-000287766) projekt az Európai Unió támogatásával, az Erasmus+ program keretében valósul meg.

Budapest, 2025. október 15.

Fiatalok a Nemzetért Alapítvány

A Konferencia: bemutattuk a Fiatalok online című kutatásunk eredményeit bejegyzés először Fiatalok a Nemzetért Alapítvány-én jelent meg.

A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány az Erasmus+ ifjúsági részvételi program keretében átfogó kutatást valósított meg a fiatalok közösségimédia-használatáról és digitális tudatosságáról. Célunk az volt, hogy a fiatalok megismerjék a közösségi média demokratikus platformként rejlő lehetőségeit, ugyanakkor tudatosítsuk annak veszélyeit is – a dezinformációtól kezdve az adatvédelmi kockázatokig. A projekt hozzájárul a tudatos, felelős médiahasználat elterjesztéséhez helyi, országos és európai szinten egyaránt.

Legfőbb tevékenységünk:

A program részeként az ország öt településén fókuszcsoportos beszélgetéseket tartunk, fesztiválokon kitelepüléseket szerveztünk, és több mint 2000 embert vontunk be kérdőíves kutatásunkba. A projekt végén disszeminációs konferenciát rendeztünk, ahol a kutatás eredményeit döntéshozókkal, szakemberekkel és fiatalokkal egyaránt megosztottuk.
A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze a fiatalok közösségimédia-használati szokásait, attitűdjeit és tapasztalatait, különös tekintettel a digitális jóllétre, a médiatudatosságra, az adatvédelemre és a mesterséges intelligencia hatásaira.

A kutatásunk eredményei:

A teljes kutatás ide kattintva tekinthető meg, a kutatás fő konklúziói pedig itt találhatóak.

A kutatás eredményeit, konklúzióit eljuttatjuk döntéshozóknak, ifjúsággal foglalkozó szakembereknek.

Projektünkről számokban:

Résztvevő szervezők száma: 20 fő

A kérdőívet kitöltők száma: 2031

Megvalósított részvételi tevékenységek száma: 5 fókuszcsoportos beszélgetés alkalmanként legalább 15 fővel (Szolnok, Debrecen, Kecskemét, Szomathely, Keszthely).

3 db, összesen 10 napos ifjúsági program: kitelepülés a fiatalok nagy érdeklődésére számottevő fesztiválokra (EFOTT, Campus Fesztivál, MCC Feszt).

A bevont döntéshozók/civil szervezeti képviselők száma: 22 fő

Projektünk címe: Fiatalok online – előnyök és hátrányok a közösségi médiában

Azonosítószáma: 2024-3-HU01-KA154-YOU-000287766

Megvalósítási időszak: 2025. január 1. – 2025. december 31.

Pályázati program: Erasmus+ Program – Ifjúsági ág

Közreműködő szervezet: Tempus Közalapítvány

Projektünk az Európai Unió támogatásával valósult meg.

A Fiatalok online – ifjúságkutatás 2025 bejegyzés először Fiatalok a Nemzetért Alapítvány-én jelent meg.

Csillámtetkók, Nagy-Magyarország kirakó, csocsó, darts, menő tornazsákok, kényelmes babzsákok, hűsítő ventilátorok, mobiltöltés, jó hangulat és tartalmas beszélgetések – ezek voltak az alapok, de ti tettétek igazán különlegessé a közös élményt.

Rengeteg fiatallal beszélgettünk a médiatudatosságról – akik rövidebb, hosszabb időre megfordultak standunknál.

Az Erasmus+ támogatásával futó fiatalok médiatudatosságát vizsgáló kérdőívünket több mint 2000-en töltöttétek ki – ez hatalmas szám, és nektek köszönhetően rendkívül értékes tapasztalatokat gyűjthettünk.

Napi több száz látogatóval, összesen pedig több ezer fiatallal találkozva biztosan mondhatjuk: az idei kitelepüléseink is nagyon jól sikerültek!

Köszönjük a bizalmat, az érdeklődést, a beszélgetéseket, az energiát, a nevetést és a közös gondolkodást – jövőre találkozunk újra!

A Három fesztivál, tíz nap, több ezer fiatal – köszönjük, hogy ennyien velünk voltatok! bejegyzés először Fiatalok a Nemzetért Alapítvány-én jelent meg.

A Videós összefoglaló a kitelepülésünkről bejegyzés először Fiatalok a Nemzetért Alapítvány-én jelent meg.

A program során a közösségi médiához való viszonyukat jártuk körbe: milyen előnyöket látnak benne, milyen veszélyeket tapasztalnak, és hogyan viszonyulnak az olyan jelenségekhez, mint az álhírek terjedése vagy az online zaklatás.

Kiemelt figyelmet fordítottunk arra is, hogy mennyire tudatosan használják ezek a fiatalok a digitális felületeket, illetve hogyan lehetne őket még jobban felkészíteni a digitális tér kihívásaira. A program fontos része volt a projekt során készülő kérdőív tesztelése – a résztvevők visszajelzései most is rengeteget segítettek abban, hogy a végleges változat valóban a fiatalok valóságához igazodjon.

A közös gondolkodást ezúttal kiscsoportos feladatok indították el: a diákoknak különböző témákon dolgozva kellett megoldásokat keresniük például az álhírek felismerésére és elkerülésére, vagy épp az online zaklatás kezelésére, megelőzésére.

Meghívott vendégünk Lendvai Bianka, a keszthelyi TV munkatársa volt, aki saját médiatapasztalatai révén izgalmas, elgondolkodtató példákat hozott a fiataloknak.

A programot egy kötetlen pizzázással zártuk, ahol a beszélgetés informálisan is tovább folytatódott – jó hangulatban, de komoly kérdések mentén.

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.

A Fiatalok online – fókuszcsoportos beszélgetés Keszthelyen bejegyzés először Fiatalok a Nemzetért Alapítvány-én jelent meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.

A Fiatalok online – Dunántúli helyszínnel folytatódtak fókuszcsoportos beszélgetéseink bejegyzés először Fiatalok a Nemzetért Alapítvány-én jelent meg.

A fókuszcsoportos beszélgetés során szó esett az új platformok (pl. Instagram, TikTok, Reddit) térnyeréséről, az információgyűjtés forrásairól (ChatGPT, Google, hírportálok), az álhírek felismerésének nehézségeiről, valamint a kommentelési kultúráról is – pro és kontra. A fiatalok őszintén beszéltek saját tapasztalataikról, online szokásaikról és véleményformálási gyakorlatukról.

Vendégünk volt Simon Péter, a HIFI elnöke, hirdetési szakértő, Reddit-fejlesztő, és Stein András, aki egy kommunikációs ügynökség vezetőjeként és videós tartalomgyártóként segítette a diskurzust szakmai nézőpontokkal.

A résztvevők fontos gondolatokat osztottak meg többek között az online bántalmazásról, a digitális lábnyom hatásairól, illetve arról is, hogy miként lehetne biztonságosabbá tenni a közösségi médiát a fiatalabb korosztály számára – például korhatáros szabályozással és gyermekbarát platformokkal.

A beszélgetést ezúttal is egy kötetlen hangulatú pizzázás zárta, ahol folytatódott az eszmecsere – baráti, de tartalmas formában.

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.

A Fiatalok online – fókuszcsoportos beszélgetés Kecskeméten bejegyzés először Fiatalok a Nemzetért Alapítvány-én jelent meg.

Kiemelt figyelmet fordítottunk annak feltérképezésére is, hogy milyen tudatossággal használják a fiatalok ezeket a felületeket, és hogyan lehetne őket még felkészültebbé tenni a digitális tér kihívásaival szemben. A program fontos része volt a projekt során készülő kérdőívünk tesztelése – a résztvevők visszajelzései rengeteget segítettek abban, hogy a végleges változat valóban a fiatalok nyelvén és valóságából induljon ki.

A beszélgetést ezúttal is színesítette egy négysarkos vitajáték, amely játékos, non-formális módon indította el a közös gondolkodást.

Meghívott vendégünk Bánki András, a debreceni Real-PR 93 közvéleménykutató elemzője volt, aki jártas médiával kapcsolatos és közéleti kérdésekben is, így értékes meglátásokkal és szakmai példákkal járult hozzá a beszélgetéshez.

A programot természetesen most is egy kötetlen pizzázással zártuk, ahol tovább folytatódtak a gondolatcserék – informálisan, de ugyanolyan értékesen.

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.

A Fiatalok online – fókuszcsoportos beszélgetés Debrecenben bejegyzés először Fiatalok a Nemzetért Alapítvány-én jelent meg.

A program során szó esett a közösségi média előnyeiről és árnyoldalairól, az álhírek terjedéséről, és arról is, hogy milyen tudatossággal használják a mai fiatalok ezeket a felületeket. A beszélgetést színesítette a 4 sarkos vitajáték, valamint a rapid randi jellegű véleménycsere, amelyek játékos, non-formális módon mozgatták meg a résztvevőket.

Vendégünk volt Molnár Róbert, a Sláger FM hírszerkesztője, aki tapasztalataival, történeteivel és szakmai meglátásaival mélyítette el a közös gondolkodást.

Nem maradhatott el a közös pizzázás sem, sőt, a résztvevők segítettek a projekt keretében készülő kérdőívünk tesztelésében is – értékes visszajelzéseiket be fogjuk építeni a végleges verzióba.

Ezúton is köszönjük partnerünknek, a KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesületnek a közreműködést!

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.

A Fiatalok online: előnyök és hátrányok a közösségi médiában – fókuszcsoport Szolnokon bejegyzés először Fiatalok a Nemzetért Alapítvány-én jelent meg.