Kosztolányi Dezső: Európa
(részlet)
Ó, ősi világrész,
te régi, te rücskös, te szent, te magasztos,
lelkek nevelője, illatokat és ízt
szűrő, csodatévő, nagyhomlokú, könyves,
vén Európa.
Ha mostoha is vagy, viaskodom érted
és verlek a számmal és csókkal igézlek
és szókkal igázlak, hogy végre szeress meg.
Az európai kultúra napja a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezésére jött létre 2008-ban öt ország civil szervezeteinek összefogásával, akik a felvidéki Nagykövesden – az Európai Unió bővítésének évfordulója alkalmából – együttműködési szerződést írtak alá a nap hagyományteremtő megrendezése érdekében.
Kvízünkbe olyan kérdéseket válogattunk, amelyek az öreg kontinens több évezredes kultúrájához kapcsolódnak, legyen szó irodalomról, történelemről, zenéről vagy épp építészetről:
Arisztotelész görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér és despota, Nagy Sándor nevelőjeként is, nem véletlenül kérdeztünk rá a személyére már az első kérdésben.
Hippói Szent Ágoston püspök szintén az ókori világ nagyhatású filozófusa volt, de már Krisztus után. A római keresztény európai civilizáció alkotójának is tekinthető. „Az európai keresztény civilizációt öbb évszázados küzdelem nyomán alapvető értékként kialakította a világi és a lelki hatalom autonómiájának, egyensúlyának és kölcsönösségének elvét, szemben minden más civilizációval és kultúrával, amelyek a teokrácia vagy a szekuláris állam végleteit képviselik. Ez az eszme pedig végső soron Szent Ágoston civitas-tanában gyökerezik, mivel ő a mennyei és a földi civitast külön elvként kezeli, és nem kívánja megfeleltetni az egyház és az állam elvének.” – írja róla Frenyó Zoltán, aki a püspökről szóló kötetet is jegyez.
Az itáliai Ravenna virágkorát akkor élte, mikor Flavius Honorius császár 402-ben/404-ben a Nyugatrómai Birodalom székhelyét Milánóból ide tette át. Ekkor pompás épületekkel díszítették és a tengerig csatornát építettek.
„Szent Benedek műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva megváltoztatta Európa arculatát” – fogalmazott XVI. Benedek pápa a nyugati szerzetesség atyjáról tartott katekézisében 2008 áprilisában. A keresztény Nyugat számára a benedeki Regulát követő szerzetesek, a bencések teremtették meg a szerzetességet. Szent Benedek fiainak jelentős szerepe volt Európa megtérítésében és kultúrájának kialakításában.
Raffaello Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szent Jánossal című festménye, másnéven az Esterházy Madonna befejezetlen maradt: Mária arca és a gyermekek alakjai is elakadtak az aláfestés fázisában. Az 1508-ra datált olajfestmény a budapesti Szépművészeti Múzeum kincse.
A Tavirózsák (vagy Vízililiomok, esetleg Tündérrózsák) Claude Monet leghíresebb festményeinek sorozata. A nagy francia impresszionista festő erről a kedvenc témájáról mintegy 250 vásznat festett.
Az egyiptomi uralkodó, Ismail pasa rendelt operát Verditől a Kairói új operaház megnyitójára, ez lett az Aida című mű, amely Verdi középső korszakának legérettebb alkotása, összegződik benne addigi tudásának legjava, és tovább is mutat következő fejlődési állomása felé. Egy életveszélyes szerelmi háromszöget láthatunk, ahol a szereplők a hazafiság erényét teherként vonszolják.
Walter Gropius munkássága során az ipar, az élet és a művészet keresztmetszetét kereste, mely az általa 1919-ben Weimarban alapított Bauhaus művészeti iskolában egyesült. Ugyan az iskola csak tizennégy évig létezett, a Bauhaus újító megközelítése meghódította az egész világot, és hatása a mai napig meghatározó – elég, ha akár csak Budapest utcáin végigsétálunk.
A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg fiatalok bevonásával.
