Barion Pixel

demok
A demokrácia nemzetközi napját 2007-ben az ENSZ vezette be, először 2008-ban ünnepelték.

A demokrácia szó az ógörög δημοκρατία (demokratia) szóból származik, jelentése a nép uralma. A szó töve a δημος (démosz) nép szó, a κρατειν (kratein) jelentése uralkodni, a ία (ia) pedig egy képző. A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a közügyek eldöntésében, vagyis az önkormányzásban az adott térséget illetően – írja Harmat Árpád Péter történész.
 
A demokrácia bölcsőjének azért Athént tartjuk, mert a demokrácia kialakulása során az ókori városállam vezetésében szerepet játszó minden testületbe bekerülhetett bármely athéni polgár, a legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, vagyis a várost a nép irányíthatta.
 
Az Alþingi (angol átírásban Althing vagy Althingi, jelentése: mindenki gyűlése, azaz közgyűlés) Izland parlamentje, amit szokás a világ legrégebbi ilyen típusú intézményének nevezni, bár korai korszakában inkább a nemzetségi társadalmakra jellemző népgyűlés volt. 930-ban alapították. Az üléseket annak idején nyáron, két-három hétig tartották a hosszú nyári nappalokon a szabad ég alatt, Þingvellirben. Itt zajlott a bíráskodás, törvényhozás, de emellett fontos társadalmi esemény lett, amin az ország lakosságának 10-15%-a gyűlt össze rendszeresen. 

Svájcban 1971-ben szavazhattak először a nők a választásokon, előtte a férfilakosság népszavazásokon mondott rájuk nemet. Egy kis alpesi kantonban egészen 1990-ig tudták a férfiak a nők szavazati jogát blokkolni – végül a szövetségi kormányzatnak kellett már beavatkoznia.

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg fiatalok bevonásával.